Gondolkodj Globálisan!

   Az energiaválság leküzdésének metódusa alapvetően 3 fázisban kivitelezhető, a cél pedig a G8-ak által meghatározott 50%-os csökkentése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig, illetve az energibiztonság garantálása a világgazdasági egyensúly veszélyeztetése nélkül. Ebben a posztban az 1. fázist ismertetem.

   Az 1. fázis maga a jelen,  legfőbb feladatunk pedig a rendelkezésre álló technológiák fejlesztése, hatékonyabbá tétele (pl.: egyre fejlettebb dízelmotorok alkalmazása, hatékonyabb nyersanyag felhasználás az élet minden területén, hulladék- és fém újrahasznosítás, illetve hétköznapi tevékenységeink során a pazarlás felszámolása). Ehhez elsősorban szigorú törvényi szabályozás (ennek kiváló példája az EU 2012-ben életbe lépő törvénye, ami a gépjárműgyártók esetében átlagosan 130 g/km-ben maximalizálja az egy járműre jutó CO2 kibocsátást), illetve hatásos kampányok, támogatási rendszerek kidolgozása szükséges. Emellett az innovációs alapok, kutatási intézetek felállítása szintén prioritás, előkészítendő a 2. és 3. fázist.

  Az ember már csak olyan, hogy szereti a kényelmet és nem hajlandó radikális változtatásra az életmódjában, éppen ezért rendkívül fontos a fokozatosság és az, hogy az egyént, a kisvállalkozásokat és a multikat is érdekeltté kell tenni az energiahatékonyabb és környezetbarátabb metódusok, technológiák alkalmazásában, a pazarlás felszámolásában. Ezt elsősorban ahogy már említettem támogatási rendszerekkel és szigorú törvényekkel lehetne elérni, bár a rekordmagas olaj- és nyersanyagárak szintén takarékosságra kényszerítenek mindenkit.

   Mindezek együtt eredményezhetik a környezetszennyezés- és a nyersanyagfelhasználás növekedésének lassulását, ami ugyan nem hangzik nagy eredménynek, azonban figyelembe véve a fejlődő országok növekvő igényeit, mégis a legalapvetőbb és egyik legfontosabb mérföldkő lenne a folyamatban.

   Nap nem múlik el benzin áremelkedésről, éhséglázadásokról, valamint Oroszországról, illetve egyéb kőolaj- és földgáztermelő országokról szóló hírek nélkül. Ennek oka mindenki számára evidens, fogytán a nyersanyag, pusztul a környezet, a rekordmagas olajárak pedig potenciális veszélyforrást jelentenek a világgazdaságra, az inflációs célokra. Az energiaárak növekedése természetesen mindenütt érezteti hatását, hiszen a termékek előállításához, szállításához rengeteg üzemanyagra, energiára van szükség, így még a legalapvetőbb élelmiszerek ára is emelkedik, ami emberek millióit sodorja a mély nyomorba. Mindezt csak tetézi a túlnépesedés, aminek mértékénél, már csak az aránytalansága veszélyesebb (de erről majd egy másik posztban). Épp a napokban jelent meg egy cikk a kitekinto.hu-n, amely a fogyatkozó vízkészletekkel foglalkozik, tetézve a gondokat.

   Ezzel azonban nem mondtam semmi újat, éppen ezért igyekszem most a probléma gyökerére felhívni a figyelmet, ugyanis mindezen események alapja a jelenleg tapasztalható energiaválság, vagyis a szénhidrogéneken alapuló világgazdaság végjátéka. Nem számít ugyanis, hogy kevés az ivóvíz, vagy az, hogy át kell alakítani a petrolkémiai ipart, hiszen megfelelő mennyiségű energiával a tengervíz is sótlanítható (ez ma is bevett gyakorlat az Arab-félszigeten), csakhogy mindez rengeteg energiát emészt fel, akárcsak a petrolkémia, ugyan nem vagyok kémikus, de azt tudom, hogy műanyagokat nem csak kőolajból nyerhetünk, hanem más anyagokból is, csakhogy ebben az esetben jóval több energiát kell befektetni.

   Mindezzel persze nem azt akarom mondani, hogy ha megoldjuk az energiaválságot, akkor egy csapásra szebb és blodogabb hellyé változik a Föld, de ez a fennálló problémák egyik legfőbb oka. Ezért fontos részletesen áttekinteni a lehetőségeinket és felsimerni a helyes utat az energiabiztonság elérése érdekében. Az elkövetkező időben ezt szándékozom részletesen is kifejteni, de igyekszem a napi kapcsolódó hírekre is reagálni, továbbá a globalizáció többi kihívásáról, a világban tapasztalható, és egyre fokozódó civilizációs ellentétekről is szeretnék írni.

   A programom tehát adott :), várom a kommenteket, hogy megismerhessem mások véleményét is a témá(k)ról, és akár konstruktív viták alakulhassanak ki.

Linkek: kitekinto.hu/global/2008/07/15/india_fustje_fojtogathat

          kitekinto.hu/global/global/2008/07/20/a_viz_lesz_a_xxi._szazad_olaja

   Üdvözlök mindenkit a blogomon, amelyben nem kevesebbre vállalkozom, mint sorba venni a globalizáció legkomolyabb kihívásait (energia válság, környezetszennyezés, éhezés, civilizációs ellentétek), és alternatívákat keresni ezek megoldására. Nyilvánvalóan manapság szinte mindenki hallott már ezekről a problémákról, így ezt az oldalt semmiképpen sem "megmondó-blognak" szánom, hanem konstruktív viták színhelyének.

   A témában számos blog létezik már, ezt mégis hiánypótlónak szánom, hiszen én nem vagyok fanatikus környezetvédő, nem vizionálok világvégét, épp ellenkezőleg, igyekszem megoldásokat, ötleteket keresni a környezettudatos fogyasztó szemszögéből. A komplex gondolkodásmódot szeretném hangsúlyozni, figyelembe véve energia- és nyersanyag forrásainkat, a gazdaságot, a természetes környezetet, a globális problémákat, az innovációs lehetőségeket, az eltérő társadalmakat és az egyént.